Akkumulátor töltésről

A téli hideg beköszöntekor gyakran előfordul, hogy indítózás közben az indítómotor lassan forgatja meg a motort, így az nem vagy csak nagyon nehezen indul be A jelenséget nem csak az akkumulátor hibája okozhatja, hanem az önindító, a vezetékrendszer, de akár generátor hiba is.

Célszerű kideríteni, hogy melyik fődarab a hiba okozója. Folyadékos nyitott akkuknál érdemes a folyadékszintet elsőként ellenőrizni és beállítani. A további hiba kiderítéséhez indítózás közben mérjük meg egy multiméterrel, hogy az akku pozitív csúcsa és az önindító pozitív csavarja között, illetve az akku negatív kúpja és az indító fémháza között mekkora feszültségesés lép fel. Ha bármelyik oldalon 0,5V-nál nagyobb a feszültségesés, tisztítsuk meg, szükség esetén javítsuk meg a csatlakozásokat. Megfelelő vezetékrendszer esetén mérjük meg az önindító áramfelvételét. Ha ez a járműre jellemző értéknél (pl. személyautó benzines motorjánál 100-160A, dieselnél 240-360A), lényegesen nagyobb, akkor valószínűleg az önindító hibás. Az indításképtelen akkumulátort vizsgáljuk meg közelebbről! Szemrevételezéssel kizárhatjuk az esetleges külső sérülést. Minden további vizsgálat előtt az akkumulátort teljesen fel kell tölteni. Célszerű feszültségkorlátozott automata töltőt használni, amellyel felügyelet nélkül is elkerülhetjük az akkut károsító túltöltést. A 14,4V-ban feszültségkorlátozott töltővel addig töltsük az akkut, amíg a töltőáram kb. 0,8-1A alá esik Az akkumulátor precíz vizsgálatát csak erre alkalmas, speciális mérőműszerekkel lehet elvégezni. A multiméteres kapocsfeszültség mérés csak durva hiba kimutatására alkalmas.Az akkumulátor energia tároló képességének mérésére kapacitásmérő műszer szolgál. Ez egy olyan állandó áramú terhelő eszköz, amely a beállított konstans árammal kisüti az akkumulátort 10,5V-ig és közben méri az eltelt időt. A tényleges kapacitást (Ah) indító akkumulátoroknál 20 órás kisütéssel kell mérni. Ez azt jelenti, hogy az akkumulátor névleges (feliratozott) kapacitásának huszadrészével, A-ban kifejezve, terhelik az akkumulátort 10,5V-ig. Közben a műszer méri az eltelt időt percben. A tényleges kapacitásAh=(Kisütőáram x idő)/60 összefüggéssel számítható.

Ez a mérési módszer viszonylag lassú, a napi gyakorlatban nehezen alkalmazható. Helyette az un. tartalék tárolóképességet érdemes mérni. A kapacitásmérő műszer erre is alkalmas. A mérés lényege, hogy bármilyen méretű is legyen az akkumulátor, minden esetben állandó 25A-al kell a kisütést elvégezni, és szintén percben mérni az időt 10,5V-ig. Az így kapott perc érték jellemzi az akkumulátort. Pl. egy hagyományos, síklemezes, folyadékos, 55Ah-s akkunál ez az érték kb. 85 perc. Egy ugyanolyan méretű, spirálcellás, száraz (gázrekombinációs) akkunál 120 perc. Gyakorlati szempontból a tartalék tárolóképesség úgy közelíthető meg, hogy egy átlagos személyautó éjszaka lámpákkal, szokásos fogyasztókkal közel 25A körüli áramot fogyaszthat. Elromlott generátor esetén az adott akkumulátor a megadott percig tudja az autót működtetni.Ha álló motornál fogyasztókat működtetünk, az akkumulátor energia tárolóképességét vesszük igénybe. E mellett az akkumulátornak van egy másik, talán még fontosabb paramétere: az indítóképessége, az indítóárama. Jelenleg Magyarországon 4 féle szabvány szerint mért indítóáramokat tüntethetnek fel az egyes gyártók, igaz, hogy a közös európai ajánlás szerint az EN szabványát érdemes előnyben részesíteni. Ennek lényege, hogy a feltöltött akkumulátort -18 Celsius fokos hűtőkamrába kell helyezni, lehűteni, majd 24 órán át hidegen tartani. Ezután lehet az EN szabványban megadott konstans hidegindító árammal megterhelni 10 másodpercig. Eközben a telep feszültsége nem eshet 7,5V alá. A gyakorlatban ezt a mérést is nehéz elvégezni, hiszen komoly hűtési feladat és hosszú idő is kell hozzá. A napi használatra alkalmas eljáráshoz konstans áramú akkumulátor teszter kapható, amely indítóképességet és tartalék tárolóképességet is precízen tud mérni. Ez a mikroprocesszor vezérelt, digitális mérőeszköz teljes képet tud alkotni az akkumulátor állapotáról. Szemben a csak durva akku hibák kimutatására (cellazárlat, szakadás, lemerültség) alkalmas, 1 ellenállással működő terhelővillával, ez a műszer 2% pontossággal megméri az akku szükséges paramétereit. Gombnyomásra beállítható terhelőárama 5 és 420A között tetszőlegesen változtatható. (Forgalomban van már a 850A áramú készülék is!) A berendezés belső hővédelemmel és önellenőrző áramkörökkel van ellátva. Segítségével az autóba épített generátor tesztelése is elvégezhető, a vezetékrendszer megbontása nélkül. Egy ebédidőnyi idő alatt teljes biztonsággal minősíthetők akkumulátorok, kicsik és nagyok egyaránt. Ezeket a mérőeszközöket megfelelő interfész segítségével számítógépre lehet kötni és akár grafikusan értelmezhető kiértékeléshez juthatunk.